AIRPORT-DEBRECEN Kft.

Az 1930-as években kezdődött repülés Debrecenben. 30-as évek végén Debrecen városa 1 pengő forintért átadta az akkori nóniusz telepét, az epreskerti legelőt, ahol repülőtér létesült. Ez a repülőtér az alapja a mai repülőtérnek is. Azután változások következtek be, majd amikor az orosz csapatok elhagyták a debreceni repülőteret, a város megvásárolta a saját tulajdonát 1,4 milliárd forintért az államtól. Elkészíttetett 2001-ben egy fejlesztési tervet, egy megvalósíthatósági tanulmányt és úgy döntött, hogy saját maga fogja fejleszteni a repülőteret. Ennek látjuk most az eredményeit. A megvalósulási tanulmányok eredményeképpen elkészült a bevezető fénysorunk, ILS-ünk, navigációs berendezéseink, amelyek minden időjárási körülmények között tudnak fogadni repülőgépeket. Ez a biztonsági része, a szakmai része. A hatósági és nemzetközi engedélyezési része pedig az, hogy Fónagy úr 2002-ben a debreceni repülőteret a belügyminiszter és a pénzügyminiszter úr egyetértésével nemzetközi repülőtérré minősítette, aminek folyamodványaként 2004. február 12-én a kormány a debreceni nemzetközi repülőteret vámúttá és állandó nemzetközi légi határátkelővé minősítette, ez egy csodálatos lehetőség. Gyakorlatilag a ferihegyi repülőtér után a debreceni az a repülőtér, amely minden időjárási körülmények között állandó határátkelőhelyként tud repülőgépeket fogadni. Hogy ez miért fontos? Azok a légi járatok, akik utasokat hoznak a régiónkba, turistákat visznek, turistákat hoznak, üzletembereket szeretnének szállítani, csak abban az időjárási minimumban tudtak eddig jönni, amivel nem mindig lehetett számolni, volt úgy hogy köd volt, eső volt, zivatar. Ez most megszűnt. A járatok számíthatnak arra, hogy minden időjárási körülmények között tudnak hozzánk jönni és tudnak utasokat, turistákat szállítani. 2002-ben az átminősítésünk után és előtte is már a nemzetközi tendereknek, a nemzetközi előírásoknak úgynevezett shengeni normáknak megfelelően alakítjuk a repülőterünk fejlesztését. Elkészült a fogadóépület shengeni normák szerinti átalakítási terve, ez már magában foglalja azokat az előírásokat, ami az uniós csatlakozás után már kötelező.

Mi már úgy készültünk, hogy majd az uniós csatlakozás után mik azok a feltételek, amik szükségesek. Ezek mind készen vannak, ezeket mind átalakítottuk. Sőt, most a nagyobb utasforgalom reményében úgy alakítjuk át az épületünket, hogy egyidőben 580 utast tudunk fogadni és 180 utast tudunk indítani, tehát kb. 600 utas tud a repülőterünkön egy időpontban érkezni és indulni. A következő azok az uniós elvárások, amik a repülőtér és a repülés biztonsága miatt előírások, azok nekünk mind rendelkezésre állnak, illetve a városunk megteremtette az anyagi forrásait. Ebben az évben, ha még nincs is kész minden, mindenre megvan a pénzünk és a fejlesztési elképzelések meg fognak valósulni. Ebben az évben 570 millió forintért a repülőtér fogadóépületét bővítjük, előteret, parkolót építtetünk, hogy az utasok kulturáltan tudjanak parkolni. A bevezető utakat szeretnénk korszerűsíteni, az előteret megvilágítani, guruló utat szeretnénk korszerűsíteni, fegyveres biztonsági őrszolgálatot állítunk fel. A kerítést, ahol nincsenek meg a nemzetközi normáknak megfelelő fizikai paraméterek, ott azt kialakítjuk. A kerítés mellett járőrútvonalat hozunk létre és egy új irányítótornyot építünk, hogy a nemzetközi normáknak teljesen megfeleljünk. Mindezeket a fejlesztéseket Debrecen azért tette, ellentétben a világon bevett gyakorlattal, tehát nálunk a város fejlesztette a repülőteret, mert bízik abban, hogy ugyanúgy, mint eddig a régió vezető városa lesz és mint a régió vezető városa kötelességének érezte, hogy a repülőteret fejlessze, mert a repülőtér nem cél, hanem eszköz a régió fejlesztése érdekében. Ez a 2,5 km hosszú kifutópálya, ha egy autópályát építünk, ez nem vezet sehova. De ez a 2,5 km-es repülőtér a világgal köt minket össze.