Arle Kft.

Az ArLe Kft. 1991. május 6-án alakult. A cég neve a tulajdonosok két gyermeke nevének a kezdőbetűjéből alakult, születési sorrendben: Arián és Lejla, ArLe. A rendszerváltozás hatására kényszerültek a tulajdonosok a Kft. megalakítására, mivel munkahelyük megszűnt. Mind a ketten felsőfokú végzettségűek. Az előző rendszerben Horváth László a Kft. ügyvezetője, akinek végzettsége kohómérnök, a Tarcali TSZ-nél volt melléküzemág-vezető. 14 éven keresztül ipari kazánok telepítésével, szervizelésével foglalkozott. A másik tulajdonos, Horváth Lászlóné a nyíregyházi Mezőgép Vállalat külkereskedőjeként dolgozott.

Indulásakor a kft. tevékenysége kialakulatlan volt, mivel a korábbi munkaterületen az igények nagy mértékű visszaesését mutattak. A külkereskedelmi üzletek az ügyfelek bonitása miatt bizonytalanok voltak. A meglévő külkereskedelmi kapcsolatok révén a tulajdonosok felismerték a kisszériás gyártás jelentőségét. A magyar csomagolóipar ellátásának jelentős része a nagyvállalatok feladata volt, amelyeket nagy teljesítményű gépekkel végeztek. A piacon egyre inkább szaporodó tőkehiányos kisvállalkozások részéről igény mutatkozott a kis mennyiségű csomagoló anyagok gyártására. Így a tulajdonosok ráéreztek arra a piaci hiányra, melyeket ezek az üzletek igényeltek.

Az akkor gomba módra szaporodó pizzériák, cukrászdaüzemek és butikok részére kezdték a csomagoló anyagok gyártását. A gyártó kapacitásokat olyan technológiák és gépek beszerzésével alakították ki, amelyek gazdaságosan képesek ellátni akár a 100 db csomagoló eszközt igénylő ügyfeleket is. Importból szereztek be kis sorozat gyártására alkalmas flexo nyomdákat, papírvágó gépeket. A piac erőteljes növekedése miatt hitelből nagy teljesítményű Bopst 1575 EEG típusú kimetsző gépet vásárolt a cég, hogy saját félkész termék igényét ki tudja elégíteni. Jelenleg Magyarország nagy részét innen látják el pizzás, tortás dobozzal, hot flash papírtáskával. Ezen kívül bármilyen kérésre bármilyen kimetszett terméket készítenek. Kapcsolatban áll a kft. a Duna Pack Rt.-vel, számukra bedolgozást, illetve bérmunkát végeznek.

A városban működő nyugati érdekeltségű vállalkozások számára is szállítanak csomagoló eszközöket, mint például az AIP Hungary Kft., Hübner Kft., a kisvárdai Várda Drink Rt. A Kft. az eltelt évek során folyamatosan nyereségesen fejlődik, a 2003-as évben már 300 millió forintos éves árbevételt ért el. A határok megszűnésével arra számít a cég, hogy sikerül új piacokat is meghódítani. A meglévő piacok megtartása érdekében igyekeznek minden pénzügyi forrást megragadni, főleg a nyugati gyártásból beszerezhető fejlett technológiát meghonosítani. A továbbiakban is igyekszik a cég a csomagoló iparban növekvő igények kielégítésére szolgáló új technológiák beszerzésére. Ennek érdekében a vezetőség EU-s kiállításokon, továbbképzéseken rendszeresen részt vesz. Időközönként a cég tulajdonosai és munkatársai személyes közreműködéssel feltérképezik az új piaci lehetőségeket. Kihasználják a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által nyújtott pályázati lehetőségeket.

További fejlesztési lehetőségként a nyomdai kapacitás bővítését, hosszú távon pedig az alapanyaggyártásnak a cégen belüli megoldását tarja fontosnak. Érzik a jelen lévő multinacionális cégek igényeit, lehetőségeit, akik megkövetelnék a maximálisan fejlett technológia alkalmazását a minőségi termék előállításához.

Problémát jelent a cég működésében a négyévenkénti választások utáni vállalkozásfejlesztési koncepciók változása. Emiatt csak négy évben tudnak gondolkodni, és minden esetben a cég fejlődési irányát meg kell változtatniuk, mivel a kiírásokban teljesen más támogatási és pénzügyi konstrukciók jelennek meg. Egy komolyabb beruházás azonban csak több éven belül valósulhat meg, és ennek félbemaradása komoly veszteséget okoz. Jelen pillanatban ennek sem a gazdasági, sem pénzügyi lehetőségeit nem igazán látják.

A jövőt tekintve a kilátásokat biztatónak tekintik, de számos buktatót látnak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a fejlődést. Az alapanyag beszerzése importból történik, a forint ingadozása komoly veszteséget okoz. A fejlődéshez szükséges tőke megszerzése fedezet- és forráshiány miatt sokszor meghiúsul. A beruházásokhoz az önerő, a vissza nem térítendő támogatások ÁFÁ-jának az előteremtése egyre nagyobb terhet ró a vállalkozásra, és egyelőre nem látják ennek a forrás lehetőségét.

A korábbi nyertes pályázat alapján úgy ítéli meg a vezetés, hogy hosszú és körülményes az átfutás a megvalósulásig. Nincs szinkronban a piac gyors változásaival, így nehezen lehet reagálni a hirtelen mutatkozó üzleti kihívásokra.