Cegléd Város Polgármesteri Hivatala

Cegléd városa az Alföld kapuja, úgy hívjuk magunkat, és ez a szlogen ismert már Magyarországon. Cegléd majdnem hatszázötven éves város, és mindig a mezőgazdaság jellemezte a várost.

Ma azt mondják Ceglédről, Kossuth városa. Kossuth Lajos valóban 1848. szeptemberében járt a városban, itt mondott egy nagyon fontos beszédet, és ennek emlékére minden év őszén, szeptemberben, Kossuth napokat rendezünk. De a város fontos szerepet játszott annak idején a Dózsa-féle parasztfelkelésben is. A háború előtt jó anyagi kondíciókkal rendelkező középparasztság uralta a várost.

A szocializmusban az iparosítás kapcsán budapesti cégeknek a kihelyezett üzemei kerültek a városba, ez komoly munkaerőt foglalkoztatott annak idején. Ennek egy része fémipari, vasipari üzem volt, egy része mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzem. Például a Közgép, az EVIG-nek volt gyáregysége, Nagykőrösi Konzervgyárnak volt Cegléden gyáregysége. A város gazdasági életét elsősorban a kisvállalkozások jelentik ma. Komoly nagy cégek, kettő működik, mind a kettő német tulajdonú, és ez a két cég foglalkoztat körülbelül hétszáz embert. A kisvállalkozások részben szolgáltatóiparban tevékenykednek, részben termelésben, itt a bútorgyártásnál, faiparnál, és autóalkatrészek gyártásában vannak érdekeltségek. Vannak olyan cégek, amelyek száz, százötven főt foglalkoztatnak, ebből is van öt, hat.

A város különböző kulturális rendezvényeihez komolyan igénybe veszi az itt működő cégek támogatását, de ez sportban is így van. Hiszen a városban a sportélet nagyon komoly múltra tekint vissza, különösképpen a labdarúgás, a kézilabda, a vízilabda, a birkózás. NB I./A-osztályú kosárlabda csapatunk van, női, NB I./B-s férfi kézilabda csapatunk, NB II.-es női kézilabda csapat, OB I./B-s vízilabda csapat, NB I./A-osztályú asztalitenisz csapat, többek között Harczi Zsolt is ebben a szakosztályban sportolt éveken keresztül, aki ma a férfi asztalitenisz szövetségi kapitánya Magyarországon. Európa-bajnok birkózónk van Lőrincz Tamás személyében, Ungvári Miklós szintén a város szülöttje, aki judóban ért el Európa-bajnoki címet.

Kitörési pontokat kerestünk és keresünk, hogy a város gazdasági élénkítését megfogjuk, illetve a fiatalok idejövetelét, visszajövetelét az egyetemről, főiskoláról megteremtsük. Egyrészt komoly lehetőséget látunk a turizmusban, 2003.-ban átadták környék és az egész ország javára a termálfürdőt, a Budai úton, a város központjától hat, hét kilométerre. Ennek a fejlesztése kulcsfontosságú, hiszen fedett, a gyógy turizmus számára nagy lehetőségek vannak és a pihenni vágyóknak kívánunk még nagyobb lehetőséget biztosítani, ezt szeretnénk bővíteni európai szintre, a külföldieket idecsalogatni.

Májusban nyitja meg egy vállalkozó reményeink szerint az első komoly szállodát a városban. A termálfürdő melletti területen épült egy négycsillagos szálloda, ami reményeink szerint az idegenforgalomban komoly jelentőséggel bír majd. Nagyon komoly kórusok, fúvózenekar működik, nagyon sok képzőművész él a városban, tervezzük egy kórusfesztivál megrendezését is, 2008-ban talán realizálódik ez az elképzelésünk is.

A munkahelyek teremtésében, ipari üzemek létesítésében érdekeltek vagyunk természetesen. Területeink vannak, ahová komoly cégeket tudunk letelepíteni. Az élhető városért szlogen alatt most zajlik a csatornázás, korábban a város huszonhárom százaléka volt ellátva szennyvíz csatornával, amennyiben ez a második ütem megépül, akkor a város hetvenöt, nyolcvan százaléka válik csatornázottá, ez nagyon fontos. A Duna-Tisza közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer reményeink szerint 2008. január 1-jétól belép a termelésbe, amely szintén a környezet tisztábban tartása, a körülöttünk lévő szemét jobb felhasználását fogja szolgálni.

Én nem vagyok eredendően ceglédi, hiszen csak 1993-tól élek a városban, de az emberek barátsága, vendégszeretete, egymással való kapcsolata megfogott. A város iskolaváros, a városban működik öt középiskola, négy általános iskola, óvodák, művelődési központ, zenekar, képzőművészek, világhírű, Oscar-díjas fotóművészünk van Apáti Tóth István személyében, zeneiskola, kórusok.

A város tiszta, sok gyönyörű fánk és parkunk van ezek azok, amik azt gondolom, hogy a várost talán egy kicsit megkülönböztetik más településtől. Nagyon pozitívnak tartom azt, hogy ez a város, képes a megújulásra. Ezt bizonyította már korábban is, évszázadokon keresztül. Ha gondok voltak, akár háborúk, akár török idők, bármelyik időt vesszük alapul a történelemből, mindig meg tudott újulni, és ebben most is bízom, és az itt élők, és az ide jövők nagyon jól fogják magukat érezni.