Nyíregyházi Ipari Park Kft.

A Nyíregyházi Ipari Park Kft 1997 elején alakult. A Nyíregyházi Önkormányzat illetve az akkor még Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Társaság 50-50%-ban alapította meg a céget. Egy céllal, hogy a Nyíregyházi Ipari Park területére befektetőket próbáljon behozni, illetve a befektetők részére különböző szolgáltatásokat nyújtson.

A cég 28 millió forintos alaptőkével indult. A területet az önkormányzat egy önkormányzati határozattal 1996 végén jelölte ki, ez a várostól hat kilométerre lévő iparterület. Ennek a területnek a működtetésére szól jelenleg is a társasági szerződés. Az első két év gyakorlatilag a terület közműellátottságának a javításával telt el, illetve a különböző szabályozási, rendezési terveknek az elkészítésével. '99-ben indult gyakorlatilag a befektetés-szervezési munka. Előtte is elég komoly cégek kerestek meg minket, de nyilvánvaló volt, hogy olyan területre, ahol nincs infrastruktúra, nagyon nehéz komoly cégeket telepíteni. '99-ben érkezett meg gyakorlatilag az első fecske, a Flextronics, amivel gyakorlatilag megtört a jég. De nyilván elég komoly fejlesztéseket kellett végrehajtani ezt megelőzően. Ezt részben önkormányzati saját erővel, részben pályázati támogatásokkal tudtuk elérni. Komoly szerviz beruházás folyt a területen, illetve egy komplex út- és infrastruktúrafejlesztés. Egy 106/20kw-os alállomásnak a megépítése is megtörtént. Ez ellátja most már kompletten a területet infrastruktúrával, méghozzá úgy, hogy jelenleg a Nyíregyházi Ipari Park Kelet-Magyarország egyik legjobban ellátott területe.

A cég vezetése nem velem, hanem az elődömmel, Korin Balázzsal indult, én '98-ban vettem át a cég vezetését, azóta vagyok itt. A cég gyakorlatilag két alkalmazottból áll, az viszont nagyon fontos, hogy a befektető-szervezés egy állandó csapatot alkosson. Ez azt jelenti, hogy egy 4-5 főből álló társaság az, aki mindig mögöttünk áll, itt tervezőkről, közgazdászokról és jogászokról beszélünk. Gyakorlatilag '98-tól együtt dolgozunk, és így elértük azt, hogy ma már nincs olyan befektetői kérés, amit nagyon gyorsan ne tudnánk teljesíteni. Idegen nyelveket beszélő szakembereink is rendelkezésre állnak. Ez legalább olyan fontos, mint az ipari parknak az infrastrukturális ellátottsága. Azt is meg kell említenem, hogy nagyon komoly támogatást kapunk a várostól, és nemcsak a várost vezető politikusoktól, hanem az ellenzéki politikusoktól is. Úgy vettük észre az elmúlt években, hogy közös érdek, hogy az ipari park jól menjen, ezért általában nincs komoly ellenállás egyik részről sem, hogyha itt valamit akarunk csinálni, illetve valamilyen társaság be akar jönni.

Az uniós csatlakozás nagyon fontos volt, azonban azt tudni kell, hogy '99-óta gyakorlatilag mi az európai piacon versengünk a befektetőkért, és nemcsak a hazai, hanem a kelet-európai és a nyugat-európai ipari parkokkal is. Ezt a verseny helyzetet már '99 óta érezzük, éppen ezért maga az uniós csatlakozás ilyen szempontból komoly változásokat nem fog hozni. Arra számítunk, hogy a különböző fejlesztésekhez most már az uniós „csapokat” is igénybe vehetjük. Ez nagyon fontos lenne, mert az utóbbi években a hazai költségvetési források az ipari parkok irányába eléggé szűkösek voltak. Úgy néz ki, hogy az uniós fejlesztések illetve az uniós pályázatok lehetőséget adnak arra, hogy az ipari parkok - és nem csak a nyíregyházi -, komoly forrásokhoz jutnak. Amikor elkészítettük az új marketing koncepciót, akkor a parkot átneveztük login parkká, ez két szóból származik, logisztika és innováció. Nyilván olyan cégeket próbáltunk megcélozni, akik magas hozamot, értéket képviselnek, illetve a logisztika területén működnek. A beruházások egy része gyakorlatilag erre utalt, illetve a két nagy, a Flextronics és az Electrolux egyértelműen magasan innovatív cégeket jelent. Logisztikában eddig nagyon nagy előrelépés nem volt, de most úgy néz ki, hogy két cég is érdeklődik az ipari park iránt. Az egyik cég, egy termelő és logisztikai cég, már aláírta az adásvételi szerződést, a másik, egy elég komoly magyarországi logisztikai cég, pedig szerintem döntés előtt áll. Úgy gondolom, egy-két héten belül be fog jönni az ipari parkba. Szerintem az a terv, amit mi néhány évvel ezelőtt kitaláltunk, meg fog valósulni. Olyan cégeket akarunk behozni, akik vagy nagyon komoly termelői kapacitást vagy nagyon komoly szolgáltatást fognak tudni produkálni.

Nem gondoltuk '97-ben, hogy ilyen iszonyatosan gyors lesz a fejlődés, mert ha tudtuk volna, nyilván akkor még területeket vásároltunk volna már az elején. Most az a gondunk, hogy az ipari park környezetében lévő földterületek magánszemélyek tulajdonában vannak. Nem adják olcsón a területeket, nagyon komolyan végig kell számolni, hogy megéri-e az a befektetés, amivel mi ezeket a területeket meg tudjuk venni. Nyilván a városnak és az ipari parknak a filozófiája az, hogy itt nem valamifajta ingatlan üzletről van szó, az ipari parkok gazdaságpolitikai eszközök. Az, hogy mennyi fog bejönni a földterület eladásakor, az másodlagos kérdés, de nyilván az önkormányzat nem szeretne azon bukni egy fillért se. A terület megvásárlását és az infrastrukturális költségeket legalább fedeznie kell annak az összegnek, amit egy befektetőnek kell fizetni az ipari parkba való bekerülésért. Éppen azt számoljuk, ha esetleg területeket vásárolnánk a magán befektetőktől, és ahhoz hozzárendeljük az infrastrukturális költségeket, megérné-e ezekbe a dolgokba belemenni. Nem biztos, hogy olyan árakat tudunk mutatni a befektetőknek, hogy az elfogadható legyen, bár úgy néz ki, hogy ez lesz a megoldás. Ha nem, akkor van egy másik alternatíva, hogy Nyíregyháza más területén fogjuk ezt a projektet folytatni.

Amikor elindultunk, mindig a Flextronics volt az, akiről olyan hírek terjedtek, hogy esetleg bezárja a kapuit, és átmegy máshová. Amikor a csatlakozási tárgyalások folytak a magyar kormány illetve az Unió között, akkor volt egy óriási nyomás, nemcsak a Flextronics részéről, hanem a többi multinacionális cég részéről is az adókedvezmények miatt. Úgy néz ki, hogy a Fextronics is nagyon komoly fejlesztéseket fog végrehajtani. Az Elektroluxnál azt mondták, hogy 50 évre terveznek. Emiatt tehát nem kell idegeskedni.

Mi a következő projekt elindítását 10-12 évre tervezzük. A parkunk európai hírű lett, legalábbis a szakmán belül. Úgy keresnek meg bennünket a cégek, hogy nem nekünk kell közvetlenül hozzájuk fordulni, hanem folyamatos a külföldi és a hazai megkeresés. Én optimista vagyok, egyetlen egy problémám van, a területi igények, amelyek jóval nagyobbak, mint amit biztosítani tudunk. Nyilván nem szabad engedni azt, hogy a befektetők egy részét, akik egyébként megfelelnének a szempontjainknak, elküldjük, mert annak elég rossz, imageromboló hatása van. Az elkövetkező egy-két évben az lesz a feladat, hogy ezt hogyan fogjuk tudni kivédeni.