Dr. Podlovics Roland
Vezérigazgató
A Sóstó Gyógyfürdők Rt elődje, a Sóstó Fejlesztési Rt. 1996 novemberében alakult, egy olyan részvénytársaságként, amelynek 50%-ban Nyíregyháza megyei jogú város volt a tulajdonosa, és 50%-ban a megyei közgyűlés. Ez azért volt példaértékű, mert a megye és a város összefogását jelentette. Azt vártuk ettől, hogy mindkét önkormányzat jelentős forrásokkal segíti majd Sóstófürdő fejlesztését. Megörököltük azokat az ingatlanokat, amelyek már 150 éve Sóstón találhatóak, de leromlottak, majdnem az összedőlés fenyegette őket: a Svájci lakot, a Víztornyot, a Krúdy vigadót és a Fürdőházat is. Folyamatosan felújítottuk az épületeket, s eleinte a cég még csak fejlesztőként működött, tehát felújítottuk, pályáztunk, beszereztük a forrásokat, kivitelezőket kerestünk, majd kiadtuk bérbe szakmai vállalkozásoknak. Ez a koncepció kicsit megváltozott 2001-ben. Akkor a megye úgy döntött, hogy eladja a részvényeit a városnak. Ma már a város 100%-ban birtokolja a Sóstó Gyógyfürdők Rt-t. A jegyzett tőkénk az indulás körül 10 millióról 400 millióra növekedett. Időközben megkaptuk az összes fürdő kezelését Nyíregyházán: a Parkfürdőt, a Tófürdőt és a városközpontban lévő Júlia fürdőt is, amiknek az értéke ma olyan 2 milliárd forint.
Egy kicsit az ingatlanfejlesztési rész is megmaradt a cégen belül, ugyanis a nyíregyházi repülőtér fejlesztését megkaptuk feladatként. Ma már a schengeni normáknak megfelelő kis repülőtér van Nyíregyházán, rendes beléptető rendszerrel, és egy olyan fénytechnikai rendszerrel, amire igazán büszkék vagyunk. Ma már lehet Nyíregyházáról repülővel indulni, és lehet vámkezelni is.
A dolgozói létszám 100 fő körül van, azért mondom, hogy kb., mert nyáron nagyobb a létszám, mert vannak olyan fürdőink, amelyek csak szezonban működnek nagyobb intenzitással és kapacitással. Az árbevételünk 450-500 millió forint között van.
Jelentős fejlesztés lehet az elkövetkezendő években az az új fürdő, amihez a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjában a város 800 millió forintot nyert pályázaton. A beruházás bekerülési költsége 1,7 milliárd forint lesz, és a napokban kezdődik majd a kivitelezés. Azt várjuk ettől, hogy a jelenleg még szezonálisan működő Sóstófürdő egész évben működni fog. 12 hónapos intenzitással számolunk, ettől azt várjuk, hogy szállodaépítés is elkezdődhet Sóstófürdőn, amiben egyelőre hiány van. Nincs megfelelő mennyiségű szálláshely, illetve a helyi kiskereskedelem is fejlesztésre szorul. Nagyon fontos, hogy 12 hónapra kalkuláljon a vállalkozó, ne két hónapra.
Az uniós csatlakozás jelent számunkra néhány dolgot. Először is azt várjuk ettől, hogy Nyíregyháza és a mi környékünk felértékelődik. Ha a térképre nézünk, látjuk, hogy ez a régió, ahol Nyíregyháza is található, tartósan az Unió határa lesz. Hogy ez 5, 10, 15, vagy 20 év, azt most nagyon nehezen lehet megmondani. Egy biztos, hogy a logisztikai rendszerünk, illetve a határhoz való közelségünk felértékelheti azokat a mostani lehetőségeinket, ami a turizmushoz is kötődik. Mi nagyon bízunk abban, hogy a román, az ukrán, a szlovák középosztály megtalálja majd azt a lehetőséget, hogy Nyíregyháza-Sóstófürdőn pihejen. Sóstófürdő jelentős vonzerőkkel rendelkezik: majdnem 300 éves tradícióval, nagyon erős a múltja, ami a turizmusban nagyon fontos. Ezeket a tradíciókat mi megőriztük, átépítettük, megújítottuk.
A Sóstófürdő egy 60 hektáros tölgyerdő közepén található, egy nagyvároshoz közel, ez megint csak előny, merthogy ha valaki idejön pihenési szándékkal, netán szórakoznia akar, akkor ezt a nagyvárosban megtalálhatja, bevásárlási lehetőséggel és sok más egyébbel. Három jelentős vonzerő van Sóstófürdőn. Én a fürdőt tenném első helyre, ami azt jelenti, hogy bevizsgált gyógyvízzel rendelkezünk, öt kutunk van. A termálvíz bevizsgált gyógyvízellátása nagyon jó, ezek mozgásszervi betegségekre jók általában, de a rekreációt mindenképpen segítik. A második jelentős vonzerő az az állatpark, ami nem állatkertként működik, hanem nagy-nagy szabad teret használhatnak az állatok, ezért is hívják állatparknak. 400 ezren keresik fel egy évben. A harmadik vonzerőnk pedig a Falumúzeum, ami talán a szentendrei után a legnagyobb skanzen Magyarországon. Ez nem más, mint egy befejezett magyar falu, tehát itt van parókia, iskola, templom, kocsma.
A társaság elkészítette a hosszú távú fejlesztési koncepcióját, amelyet a város elfogadott. Ezekről a feladatokról beszéltem az előbbiekben. Mi látjuk, hogy ezek a feladatok teljesülnek, és ha megfelelő forrásokat tudunk hozzá rendelni, akkor egy nagyon jelentős, pozitív irányú változás lesz majd Sóstófürdőn.